szkítavére

Az nem érdekel, hogy mire gondolsz Hogy miért élsz vagy miért tombolsz. Lényednek az a fele érint engem Mi mellettem nő fel vagy épp terhel..  És íme..önző énem újra láthatod.. Mert beláthatod csak magam nézem És, hogy én ezt hogy élem...?! Hidd el fáj, hogy ki…

Napok óta almástészta illatát érzem az otthon varázsa  amott elképzel. Még húsvéti ízek a számban s én itt sínylődök egy idegen világban. Nem nagy távolság de Amerika volna.. s szívemhez furcsa akcentus szólna. Különös mi ember sorsa..csak vagyunk  és…

Süvítő szél járja át szobámat s mikor meggyújtom gyertyámat...az kialszik. Kissé feldúlt leszek...ezt eljátszom magamnak és újra a gyufát keresem..elmosolyodom.. hisz történt valami..és ez kizökkent gondolataim nyomása alól, mi felemészt.. De elhalkul a külvilág..és…