Égni hagyok mindent magamban ami emlék,
Meggyújtom a gyűlölet szikrájával mindörökké.
S ha szenvedni látszom, hagyd, hadd égjek!
Így megtisztulok, mert a tűz mindent feléget.
Igen, szenvedni jöttünk a Földre, Te is érzed,
Mert minden, amit jónak vélsz az rossz is egyben.
S e kettősségen túl megtalálhatod az igazságot,
Ott van, hidd el… csak próbalj továbblátnod.
És miért is létezik a két-pólus igazsága?
Üres válasz. Mert kell a hit és a béke majd…
S minden kettősségben az Egység az Úr,
Körbefon és átérzed, Egységgé borul.
S a gyűlölet is a szeretet harcosa,
Bár úgyhiszed, szívedet mardossa…
Hát jól hiszed… de égsz és lobogsz… és fáj…
Egy nap hamuvá hullsz szét de akkorra már tisztán állsz tovább…
- csonkig égve -
